Szabadság Kalkulátor 2026

Hogyan számoljuk ki

A rendes éves szabadság két részből épül fel: az alapszabadságból és a pótszabadságokból. Az alapszabadság a Munka Törvénykönyve (Mt.) 116. §-a szerint minden teljes munkaidős munkavállalónak 20 munkanap, függetlenül a beosztástól, a végzettségtől vagy a ledolgozott évek számától. Erre épülnek rá a pótszabadságok. Az életkori pótszabadság (Mt. 117. §) az életkorral lépcsősen nő, 25 éves kortól 1 naptól egészen 45 éves kortól 10 munkanapig, és a két érték között hét lépcsőfok van. Kulcsfontosságú, hogy a magasabb mérték már abban a teljes naptári évben jár, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti — a születésnap konkrét napja nem oszt szabadságot, vagyis aki az adott évben tölti be például a 35. életévét, az január 1-jétől élhet a magasabb kerettel. A gyermek pótszabadság (Mt. 118. §) a 16 évnél fiatalabb gyermekek után jár, lépcsősen: 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 3 vagy több gyermek után összesen legfeljebb 7 munkanap. A gyermeket a születése évétől a 16. életéve betöltésének évéig kell figyelembe venni, és a pótszabadság a feltételek teljesülése esetén mindkét szülőt megilleti. Ezen felül minden fogyatékos gyermek után további 2 munkanap jár, és erre a 7 napos felső határ kifejezetten nem vonatkozik — a fogyatékos gyermek utáni napok mindig hozzáadódnak a kerethez. Az egyéb jogcímen járó napok (fiatal munkavállaló +5 nap, föld alatti vagy sugárzásnak kitett munka +5 nap, megváltozott munkaképesség +5 nap, illetve a kollektív szerződés szerinti napok) külön mezőben adhatók hozzá. Végül, ha a munkaviszony nem a teljes évre áll fenn, az éves keret időarányosan (pro-rata) jár az Mt. 121. §-a alapján: a teljes keretet a jogviszony hónapjaival arányosítjuk, a fél napnál nagyobb tört részt pedig egész napra kerekítjük felfelé.

Éves szabadság = alapszabadság (20) + életkori pótszabadság + gyermek pótszabadság + fogyatékos gyermek pótszabadság + egyéb pótszabadság

gyermek pótszabadság = min(lépcső szerinti napok, 7)
fogyatékos pótszabadság = fogyatékos gyermekek száma × 2

Kiadható szabadság = felfelé kerekít(éves szabadság × ledolgozott hónapok ÷ 12)

Számítási példa

Vegyünk egy 35 éves munkavállalót, akinek 2 db 16 évnél fiatalabb gyermeke van (ebből 1 fogyatékos), egyéb pótszabadsága nincs, és a teljes 2026-os évben dolgozik (a kalkulátor példaértékei):

Teljes évre tehát 31 munkanap rendes szabadság jár, amely a 20 napos alapszabadságból és 11 nap pótszabadságból tevődik össze. Jól látszik, hogy a pótnapok jelentősen — itt több mint 50 százalékkal — megemelhetik a törvényi minimumot, ezért érdemes minden jogcímet pontosan számba venni. Ha ugyanez a munkavállaló nem január 1-jén, hanem csak augusztus 1-jén lépne be, 5 hónap jogviszonya lenne, így az időarányos szabadság 31 × 5 ÷ 12 = 12,92, a fél napnál nagyobb tört részt felfelé kerekítve 13 munkanap járna. A felfelé kerekítés szabálya (Mt. 121. § (2)) miatt az időarányos keret szinte soha nem marad tört napon, így a munkavállaló nem veszít a kerekítésen. A fennmaradó, ki nem adott szabadságot a munkáltatónak a tárgyévben kell biztosítania; a megváltás pénzben csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges.

Mikor térhet el az eredmény

A tényleges szabadságkeret több okból eltérhet a számított értéktől. A kollektív szerződés vagy az egyedi munkaszerződés a törvényi minimumnál több napot is megállapíthat — a kalkulátor mindig csak a törvényes minimumot mutatja, a kedvezőbb megállapodás ezt felülírhatja. A fiatal (18 év alatti) munkavállalónak +5 nap, a föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett dolgozónak +5 nap, a megváltozott munkaképességűeknek szintén +5 nap pótszabadság jár; ezeket az „egyéb pótszabadság” mezőben kell megadni, mert a kalkulátor automatikusan nem ismeri fel őket. A vezető állású munkavállalókra és a részmunkaidősökre külön arányosítási szabályok vonatkoznak: részmunkaidőnél a napok száma változatlan marad, de a napi munkaidő rövidebb. Az időarányos számítás csak az adott évre belépő vagy kilépő dolgozóknál releváns, és a hónapokat a tényleges jogviszony alapján kell megadni; a hónap megkezdett napja is teljes hónapnak számít. A szülési, szülői, apasági és fizetés nélküli szabadság, valamint a betegszabadság nem része a rendes szabadságnak, és külön szabályok szerint jár. Pontos egyéni elszámolásért érdemes a munkáltató HR-osztályához vagy munkajogászhoz fordulni.

Kulcsok és értékhatárok

A 2026-ban hatályos rendes szabadság és pótszabadság mértékei a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint.

Források és jogi alap

Változásnapló

• 2026-06-15 — A teljes szöveges réteg hozzáadva: hogyan számoljuk ki, számítási példa, mikor térhet el az eredmény, kulcsok és értékhatárok táblázat, valamint hivatalos forrásjegyzék (Nemzeti Jogszabálytár, NAV, Magyar Közlöny).